Címkék

"garbage in garbage out" (1) 10 millió koldus országa (1) 23 millió román (1) 85 000 forintos alapilletmény (1) Acemoglu (2) adócsökkentés (4) afrikai migráció (1) alapkamat (1) államadósság (5) állami vagyonkataszter (1) állami vagyonmérleg (1) állami vagyonnyilvántartás (1) Állítsuk meg Brüsszelt (1) anticiklus gazdaságpolitika (1) ATV (1) Bajnai (4) bajnai (2) Bajnai Gordon (1) Bajnai megváltó (1) Bajnai Mesterházy paktum (1) Bajnai technokrata (2) baloldali populizmus (1) bankkartell (1) bankok profitja (1) bankrendszer ROE (1) bankszövetség (1) belső finanszírozás (2) beruházások (1) Beruházások (1) Besencei teniszpálya (1) bevándorlás (1) Bevándorláspolitika EU (1) Bodrogkeresztúr kilátó (1) Bokros Lajos (1) börtönkísérlet (1) demagóg (1) devizahitelezés (1) diákhitel (1) Diákhitel 2 (1) Diákhitel Központ Zrt. (1) diákhitel törlesztése (1) divide et imperia (1) Dublin III. (1) egyéni vállalkozók adóterheinek csökkentése (1) Együtt 2014 (2) együtt 2014 (1) Együtt 2014 program (1) egy főre jutó GDP (1) eladósodás (1) ellátórendszerek reformja (4) Ellenségkép (1) ellenzéki bloggerek (1) ellenzéki együttműködés (1) Erdős Virág (1) Erste (1) EU támogatások (1) EU támogatások mérlege (1) Export (1) Exportáló vállalatok beruházásai (1) Felcsúti stadion (1) Felcsút Fc (1) felsőoktatás (2) Fidesz (1) fiskális szigor (1) fizetős egészségügy (1) fizetős felsőoktatás (3) Földtörvény (1) függetlenség (1) gazdasági ciklusok (1) GDP / Fő (1) gdp arányos államadósság (1) GDP növekedés (1) GDP összetevői (1) George Carlin (1) Gyurcsány (1) Gyurgyák János (1) HAHA (1) hallgatói hálózat (1) hazautalások külföldről (1) Hegymenet 2017 (1) Hegymenet Osiris (1) hiánycél (1) historikus államkötvényhozam (1) hitel (1) hitelpiac (1) Hoffmann Rózsa (2) HÖK (1) HÖOK (1) HVG (1) illiberális demokrácia (1) imf hitel (1) index.hu (3) Index.hu (5) járai (1) javaslatnélküliség (1) jegybank (1) jólétszivattyú (1) JozanParaszt (1) Józan Paraszt (1) kamatszint (1) kamatszivattyú (1) kamatteher (1) kampánygépezet (2) Kanadai kormány plakátjai (1) Kanadai romák (1) Kiszivárogtatott MSZP stratégia (2) kiszorítási hatás (1) kis állam (5) kivándorlás (1) kivonulás (1) kockázati tőke (1) költségvetés (1) konteó (1) Kormányzati beruházások (1) kötvényhozam (1) Kriza Ákos (1) külföldiek kezében lévő államadósság (1) Lakossági beruházások (1) Lakossági fogyasztás (1) lakossági hitelállomány (1) Lázár János (1) lejáratás (1) LMP (2) LMP kommunista (1) Maersk árbevétel (1) Magyarország 15 év múlva (1) magyar államkötvény hozam (1) magyar állampapír hozam (1) Magyar bérek versenyképessége (1) Magyar Hírlap (1) Magyar Nemzet Online (1) matolcsy (1) Matolcsyzmus (1) matolcsyzmus (1) Matolcsy fő bűne (1) Medgyessy (1) média tematizálás (1) Megújult MSZP (1) menekültügy (1) Miért buknak el a nemzetek? (1) migráció (1) migráció közel-kelet (1) MNB (1) MNB államkötvény (1) MNV Zrt. (1) MSZP és Bajnai (2) Na most akkor... (1) negatív kampány (1) negatív vitakultúra (1) nemzetközi hitel (1) nettó hiteltörlesztés (1) ne kiálts farkast (1) NGM (1) NOL (1) Nyitott társadalom (1) oktatási reform (2) Orbán (1) Orbán Felcsút (1) Orbán rezsim (1) örök ellenzékiség (1) összeesküvés (1) oszkó (1) pénzügyi jogok biztosa (1) plakátkampány Miskolcon (1) politikai szócsövek (1) Populizmus (1) portfolio.hu (3) portfolioblog (1) portfolioblogger (38) posztmodern (1) posztmodern filozófia (1) Prezi (1) prociklikus gazdaságpolitika (1) Puskás Akadémia (1) rasszizmus (1) reál GDP (1) reformer (1) régiós GDP (1) Richard Roderick (1) Robinson (1) roe (1) röghöz kötés (1) romák integrációja (1) roma stratégia (1) Róna Péter lemondólevele (1) Ron Werber (1) Schengen menekültek (1) Schiffer (1) social impact bond (1) Soros György (1) svájci offshore (1) szalámitaktika (1) szélsőbaloldal (1) szélsőjobboldal (1) személyi garanciák (1) szociális kötvény (1) tandíj (1) Tandíj (2) tandíjhitel (1) társadalmi felelősségvállalás (1) társadalmi kötvény (1) társadalmi probléma megoldásának finanszírozása (1) tisztakezű politikus (1) tömegképzés (2) Top 10 bank (1) tranzakciós adó (1) tranzakciós illeték (1) trükköző bankok (1) Túlzottdeficit eljárás (1) tusványos (1) újkommunisták (1) unortodox (1) Ustream (1) választási program nélkül (1) Vállalati beruházásoka (1) vállalati hitelezés (1) vállalati hitelezés regionális (1) vállalkozás (1) válságkormány (1) Várgesztes rönkök (1) vers (1) versenyképesség (1) veszteséges bankszektor (1) Why Nations Fail (2) Zimbardo (1)

Ha tetszett, lájkold!

Mottó

"A nemzet közös emlék a múltból, közös terv a jövőre" Ernest Renan

Írj nekünk e-mailt!

A kommentelési lehetőség mellett bátran írj nekünk e-mailt, ha bármilyen észrevételed, javaslatod van a blogunkkal kapcsolatban.

Ahová írhatsz: jozanparasztok@gmail.com

Köszönjük!

2013.12.30. 13:36 Szerző: Józsi bá'

Címkék: társadalmi felelősségvállalás portfolioblogger szociális kötvény social impact bond társadalmi kötvény társadalmi probléma megoldásának finanszírozása

Szociális kötvény: társadalmi változások magántőkével?


A társadalmi problémákkal való küzdelem alapvetően az állam feladata, hiszen a változások gyakran nem forintosíthatóak, az eredmények emberi életekben, és nem pénzben mérhetőek. A múltkor olvastam egy olyan törekvésről, ami az adakozás örömét és a kőkemény profitérdekeket megpróbálja összekötni. Furcsán hangzik, tudom, de talán működik: a "szociális kötvény" (social impact bond).

SF-Tag-Cloud_1.jpg

Hogy működik?

Vegyünk alapul egy kellően lehatárolható, és mérhető társadalmi problémát. Például: visszaeső bűnözők. A visszaeső bűnözők esete kellően lehatárolható és mérhető, mert részletes adatokkal rendelkezünk azokról, akik ültek, akik visszaestek, akik megint visszaestek, és azokról a "kevesekről", akik szabadulásukat követően jó útra tértek, nem raboltak, nem erőszakoskodtak, vagy nem gyilkoltak többé. Lényeges, hogy az adott társadalmi problémáról megfelelő időtávra visszamenőleg rendelkezzünk statisztikákkal: azaz relatíve nagy megbízhatósággal váljon kimutathatóvá a változás.

Ha megvan a törekvés egy probléma megoldására, vagy egy bizonyos társadalmi változás elindítására, a közszféra szereplői (egy minisztérium például) általában elkezdenek kotorászni a költségvetés nem létező rejtett forrásai között. Általában ilyenkor megpróbálnak forrásokat elkülöníteni a költségvetésben az adott program megvalósítására. A költségvetés azonban egyre kevesebb forrást tud biztosítani a változásokhoz, mert a nagy ellátórendszerek fenntartása növekvő hányadát viszi el az utóbbi időben apadó forrásoknak, vagy ha meg is van a forrás, a programok gyakran kudarcot vallanak, és a nagy ováció melletti indulás után rengeteg pénz eltüntetésével, csendben halnak el.

A szociális kötvény működési elve a következő: a társadalmi probléma megfogalmazását követően a kötvény "befektetői" szerződésben rögzített ígéretet kapnak az államtól, hogy a költségvetés milyen eredmények teljesülése esetén fizeti meg a kötvény tőkerészét és kamatait. Például, ha cél, hogy 10%-kal csökkenjen a visszaeső bűnözők aránya a következő 2 évben, az illetékes minisztérium kötvényeket bocsájt ki, melyben a cél teljesülése esetén a befektetés értékének és kamatainak visszafizetését ígéri. 

sib-chart_1.png
Mennyit ér meg az a társadalmi változás az államnak? Nyilván a visszaeső bűnözőket valamilyen börtönben kell elhelyezni, aminek költségei pontosan számszerűsíthetőek, emellett aki ül, az nem dolgozik, azaz a börtönben való elhelyezés költségei mellett a munkát terhelő járulékok sem folynak be az államkasszába. És ez még csak a jéghegy csúcsa: a bűnözés elszenvedőinek anyagi kára és lelki sérülései, a rendőrség munkája, és minden, a bűnözéssel járó sérülés, félelem, és bosszúság a költségeket növelik. Ezek alapján az állam hozzávetőlegesen meghatározhatja, hogy mennyit érhet meg neki az adott cél teljesülése, azért mekkora kamatot fizet.

Kik a szereplők?

Röviden: a központi kormányzat meghatározza a problémát és a célokat, egy beékelődő "projektmenedzser" intézmény befektetőket és lebonyolítókat keres: a befektetők pénzt hoznak, a szolgáltatók szakértelmüket adják a programhoz. A célok teljesülését egy független szakértő szervezet ellenőrzi, ez alapján az állam fizet, vagy nem fizet - függően attól, hogy a célok teljesültek-e.

SIBs.jpg

A lényeg

A kötvénnyel tulajdonképp a magánszféra (elsősorban adakozni egyébként is szerető iparmágnások és pénzemberek) előre megfinanszírozzák a társadalmi célt, és mivel érdekeltek a célok teljesülésében, rajta tartják szemüket a megvalósításon. Magát a programot, illetve annak végrehajtását ezt követően - akár teljes mértékben profitorientált - szolgáltatók dolgozzák ki, illetve végzik el, így a finanszírozó és a megvalósító személye elválik. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a finanszírozó nem tesz meg mindent a célok teljesülése érdekében, hiszen a saját pénze múlik rajta. Az egész konstrukció lényege, hogy a társadalmi problémák megoldásába való befektetés terhét és kockázatait részben levegye az állam válláról, és olyan professzionális befektetőkre bízza, akik célorientáltak, valamint pénzügyi érdekeik és társadalmi érzékenységük miatt motiváltak is a megvalósítás sikerében. Ami a legfontosabb ebben: az állam csak akkor fizet, ha a társadalmi célok teljesültek. 

És hogy ki az a barom, aki ilyen aszimmetrikus kockázatok mellett megvenne egy szociális kötvényt? Nem tudom. Ha nekem lenne 100 milliárd forintom, és életem végefelé már kevésbé érdekelne, hogy a következő évben mennyivel lehetnék gazdagabb, sokkal inkább bele akarnék tenni valamit a társadalmi rendszerbe - mintsem kivenni abból. Persze, mondhatnám, hogy átutalok civil szervezeteknek évi 2 milliárdot jól elosztva, de mondhatnám azt is, hogy ötször ennyit, évi 10 milliárdot különítek el társadalmi célokra, annak reményében, hogy ezt a 10 milliárdot a célok teljesülése esetén újra meg újra visszaforgathatom a rendszerbe. Utóbbi megoldás inkább vallana az üzleti gondolkodásra, márpedig egy üzletembertől mit is várhatnánk?! A cél a lényeg, a cél a lényeg.

Persze, az Ég óvjon minket attól, hogy az angol, vagy az amerikai kormányzathoz hasonlóan a magyar kormány is ilyesmibe fogjon. Mert mi történne? Transzparens megoldások helyett a minisztériumok "fusiba" kötvényeket bocsájtanának ki, 15-20%-os hozamokat ígérnének, szűk baráti körnek adnák el őket, és garantáltan fizetnének. A cél érdekében a statisztikai adatok manipulációja sem maradna szárazon. Mert a korrupció itt örök, a módszer mindegy. Sajnos, evvan.

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jozan-parasztok.blog.hu/api/trackback/id/tr195717277

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

huhhhu 2013.12.30. 21:18:05

Elkezdtem olvasni, de hamar befejeztem. Pontosan ott, ahol az szerepel, hogy "az állam azt ígéri, hogy...". Na itt már bukott a mutatvány. Ígérgetéssel tele van a padlás. Aztán meggondolja magát, és lenyúlja a pénzt, mint tette a MANYUP esetében.

gnme 2013.12.30. 21:45:49

"...most lesz buli vagy nem? .."

www.youtube.com/watch?v=sbDCWRH4dSs

besírtam :-D

"...általában elkezdenek kotorászni a költségvetés nem létező rejtett forrásai között..."

++1

Moin Moin 2013.12.30. 22:32:01

Eltérő társadalmi stratégiák, hosszú távú gondolkodás, kontra rövid távon próbálkozás... Na, efféle dolgokon elmélkedj, mielőtt legközelebb egy angolszász-protestáns közegben fogant (és ott is csupán szűk körben és kísétleti jelleggel próbálhatott) módszert akarsz magyarítani!

Az ötlet elvileg jó, de sajnos nem kompatibilis az emberi alaptermészettel: az altruista gesztus túl távol esik az egyébként is nagyon realtív és bizonytalan társadalmi haszontól. ...De hát elvileg a kommunizmus is egy jó rendszer lett volna, meg az öko-altrenatív teóriák is azok, ugyebár!?:-)

mrZ (törölt) 2013.12.30. 22:49:32

A bűnözés az egyenlőtlenség következménye.
Ha én gazdagodnák a kötvény által akkor nagyobb lesz az egyenlőtlenség, növekszik a bűnözés és nem kapom vissza a pénzem. Ha elbukom akkor több lesz a jólfizetett résztvevő, ami csökkenti a bűnözést, de a bukó alapja az emelkedett bűnözés, így csak én lehetek a bűnözés növelő ok, ami igaz is hiszen elszegényedem. Akkor azért vegyek kötvényt hogy dutyiba kerüljek?

Józsi bá' · http://jozan-parasztok.blog.hu/ 2013.12.30. 23:00:37

@Moin Moin:

Hát igen, nyilván ez csak olyan esetekben lehet megoldás, ahogy társadalmi konszenzus van egy adott ügyben, és viszonylag rövid távon is elérhetőek eredmények. Azért szerintem vannak ilyenek is, csak nem kell olyan nagyban gondolkodni. A hosszú távú, ideológiák által átszőtt nagy kérdések vonatkozásában ez nem lehet jó eszköz.

Na meg: nem is propagálni szerettem volna ezt, mert szerintem még az is kérdéses, hogy Angliában működik a dolog, nemhogy egy ,a kapitalizmust még csak tanulgató országban, mint Magyarország.

Gregbíró 2013.12.31. 06:23:37

Az államnak alpból az a feladata hogy megoldja ezeket. Ezért fizetünk adót. Nem kell még plusz védelmi pénzt szedni.

Benderik 2013.12.31. 07:45:08

Én azt nem látom, hogy ha minden jól megy, és a társadalmi célok teljesülnek is, honnan lesz pénz a visszafizetésre, ha eredetileg se volt az adott célra? Vagy ez olyan esetekre van, ahol sok bizonytalanra nincs pénz, de néhány sikeresre igen?

s 2013.12.31. 11:38:51

"A célok teljesülését egy független szakértő szervezet ellenőrzi"

Aha. Erre nem fogsz befektetőt találni. Akinek pénze van, az olyasmibe fektet, aminek az eredményéről NEM egy bizottság dönt, hanem egy csomó másik ember egy nagy halom pénzzel együtt (pl. árfolyamok, termékek eladási adatai, stb.)

Rémbódess 2013.12.31. 12:17:54

@Benderik: Szerintem ez azokra az esetekre igaz, ahol a megvalósult társadalmi cél valamiféle állami bevételnövekedést indukál. Pl. lehetne egy ilyen projekt az adóelkerülés csökkentése. Ebben az esetben magáncégek által megszervezett "lebuktatókommandók" járhatnák az országot a számlaadási kötelezettség elmulasztása után "nyomozva". Majd ha teljesült a cél, az állam a növekvő adóbevételekből fizeti a kötvény kamatát. Ez persze egy fiktív példa, mert nem hiszem hogy ez ebben a formában működne, de szerintem a hozzáértők találhatnak olyan területeket, ahol a társadalmi haszon forintosítható.

Józsi bá' · http://jozan-parasztok.blog.hu/ 2013.12.31. 13:29:46

@s: Hát igen, én sem fektetnék ilyesmibe.

Ez az egész nekem inkább az altruizmus és a pénzügyileg fenntartható megoldások keveréke. Azaz: van egy jó ügy, aminek számszerűsíthető költségvetési hatásai is vannak, ezért az állam a cél teljesülése esetén kifizeti kamatként a változás egyenlegjavuláshoz való hozzájárulását, a "befektető" meg újra beteheti a pénzt egy másik jó ügybe. Így az állam kockázatvállalás nélkül "hosszabbíthatja meg" a kezeit, terjesztheti ki a cselekvőképességének a határait.
süti beállítások módosítása