Elegem van belőle, hogy nincs az országban egy nyomorult formáció, ami némi marketingtudással megalapozva össze tudna gründolni egy normális, klasszikus értelemben vett jobboldali programot, ami a kis államról szól, teljesítményközpontú, és mentes a túlburjánzó balos populizmustól. Értem én, hogy az igények szabják a palettát, és jelenleg a magyar nép nagy részének atyáskodó kommunistákra van szüksége, nem pedig kisebb államra, kevesebb adóra, vagy több teljesítmény-orientációra.

De egyrészt a multiktól tudjuk, hogy azok a nyomorult igények igenis formálhatóak, másrészt már most megvan egy 1-2 milliósra tehető kiábrándult tömeg, aminek legalább egy része - mondjuk harmada - nyitott lenne egy jobbos formációra. Erre mi történik?

Megjön Szanyi Tibor, és bedobja a populista-licit közepibe a 85 000 forintos "ingyen pénzt", ami alapilletményként mindenkit megilletne az országban, függetlenül attól, hogy dolgozik-e, vagy sem.

Szanyi szerint például egy havi 85 ezer forint körüli összeg lenne elképzelhető. Ez viszont évente nagyjából tízezer milliárd forintba kerülne, ami a tizenhatezer milliárdos költségvetéshez képest hatalmas összeg, a politikus hangsúlyozta, hogy ez persze együtt járna a költségvetés struktúrájának, a kiadások és a bevételek teljes átalakításával. (Index.hu)

Már Orbán Viktor akárhány pontja sem volt semmi Tusványoson, Szárszón is kitettek a fiúkák magukért, de azért Szanyi ezt magasan übereli. És mit tesz az LMP? Nyilván bólogat rá, hiszen a hozzájuk hasonló újkommunisták szerint nem baj, ha az így is foszladozó, teljesítményarányosan régiós szinten is óriásira dagadt költségvetést alapilletménnyel ingereljük.

Mégis miből, kollégák? Persze, tudom én, vissza kell venni a hajdan volt állami vagyont, és majd abból. Vagy a jelenleg is rekord-magas 49%-os adóéket 70%-ra kell emelni, hogy végképp ne legyen köze a jövedelemnek az emberi teljesítményhez.

Ebben nekem csak az a fájdalmas, hogy közben Bajnai és Mesterházy nem ám programszintű, vagy legalábbis ideológiai irányokat feszegető kérdésekről csatázik, hanem a helyeket osztja le, egyenlőre a félelem és kapzsiság miatt sikertelenül. Tehát nem az van, hogy Bajnai - múltjából és korábbi ideológiai álláspontjából fakadóan - ágál behajolni az újkommunista iránynak, hanem egyszerűen nem bírnak megegyezni a helyekről.

Bajnai rálépett az Orbáni útra, kár, hogy a politikai hullák közt kap majd helyet, mert jóval tehetségtelenebb, mint Viktor. Konkrétabban: ő is színváltós lett, bármikor képes feladni korábbi nézeteit, és egy pálfordulással neokonzervatívból kommunistává vedlik.

Vagy mégsem? Most még van ideje külön indulni, most még van ideje összeeszkábálni egy vállalható, hiánypótló jobboldali programot, most még van ideje kilépni.

Kiegészítésképp egy pár másodperces videó Gyurcsány Ferenc intelmeivel, illusztrálva a helyzet komolyságát: